Első körben fontos letisztázni, hogy a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő nem ugyanaz a személy, a két különböző pozícióhoz más-más feladatok társulnak.
 
A munkavédelmi szakembert a munkáltató bízza meg a céggel kapcsolatos munkavédelmi szaktevékenységek ellátására. A szakembernek minden esetben rendelkeznie kell a szaktevékenységek ellátásához szükséges munkavédelmi végzettségekkel és tapasztalattal.
 
Ezzel szemben a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani, az így megválasztott személy a munkavédelmi képviselő .
 
Mikor kell képviselőt választani?
 
Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 70. §. /A szerint munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő.
 
Ha a munkavállalók létszáma kevesebb, mint húsz fő, úgy nem kötelező, de választható munkavédelmi képviselő. Ebben az esetben a választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott, vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezheti.
 
A választás lebonyolítása a munkáltató feladata. Amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő megválasztására, a munkáltatónak a munkavállalókkal közvetlenül kell tanácskoznia.
 
Ki lehet képviselő?
 
Képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapos munkaviszonnyal rendelkezik az adott telephelyen.
Nem választható képviselővé az, aki munkáltatói jogokat gyakorol, a vezető hozzátartozója, vagy aki a munkáltatónál főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.
 
Mi a választás menete?
 
A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A választásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
 
Mik a munkavédelmi képviselő jogai?
 
A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről így különösen:
 

• a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról,
• az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról,
• a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

A munkavédelmi képviselő jogának gyakorlása keretében:
 

• beléphet munkaidőben a működési területén található munkahelyekre és az ott dolgozóktól tájékoztatást kérhet,
• részt vehet a Munkáltató azon döntéseinek előkészítésében, melyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára,
• tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,
• véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét,
• az adatvédelmi előírások betartásával részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset körülményeinek feltárásában,
• indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat,
• hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit,
• észrevételeivel és javaslataival támogatja a munkavédelmi szakember munkáját,
• a munkavédelmi képviselő nem végezhet munkavédelmi szaktevékenységnek minősülő feladatokat.

Mik a munkáltató kötelezettségei?
 
A munkáltató köteles biztosítani azokat a feltételeket, melyek azért szükségesek, hogy a munkavédelmi képviselő jogait gyakorolhassa:
 

• a feladatai elvégzéséhez szükséges, távolléti díjjal fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka,
• a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat,
• annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő az érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét elláthassa, megválasztását követő hat hónapon belül szükséges elvégeznie a legalább 16 óraszámú alapképzést, amely csak rendes munkaidőben történhet.

A feltételek biztosítása során felmerülő költségek a munkáltatót terhelik!
 
A képviselőnek az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie.
 
A munkavédelmi képviselők alap és továbbképzése történhet kontaktórás, távoktatás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában.
 
Az alapképzés és továbbképzés elvégzését a felnőttképző által kiállított tanúsítvánnyal szükséges igazolni.
 
A munkavédelmi képviselő jogai gyakorlásában nem akadályozható és jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.
 
Amennyiben a tűz- és munkavédelem területén szakmai segítségre lenne szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Vállalkozásunk szakemberei készséggel állnak a rendelkezésére és segítenek eligazodni a tűz- és munkavédelem útvesztőjében.