Munkabaleset esetén, az első és legfontosabb a sérült azonnali ellátása és a helyzet stabilizálása. Azonban amint a közvetlen veszély elmúlt, egy másik, jelentős feladat veszi kezdetét, mégpedig a munkabaleset kivizsgálása.
 
Sokan azt gondolják, hogy ez csupán egy bürokratikus teher, de valójában ez az a lépés, ami alapjaiban határozza meg, hogy mennyire előzhetők meg a jövőbeni hasonló tragédiák.
 
Mi a célja a kivizsgálásnak?
 
A munkabaleset kivizsgálásának alapvető célja nem a bűnbak keresése, hanem a balesetet kiváltó okok feltárása. Hiszen egy baleset általában nem csupán egyetlen tényezőre vezethető vissza. Sokkal inkább egy láncreakció eredménye, ahol apróbb vagy nagyobb hiányosságok, mulasztások, esetleg szerencsétlen körülmények összejátszása vezet a bajhoz.
 
A kivizsgálás során szükséges rekonstruálni az eseményeket, és feltérképezni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszottak a baleset bekövetkezésében.
 
Ahhoz, pedig, hogy a továbbiakban hasonló esemény ne következhessen be, a balesetvizsgálat során feltárt hiányosságokat minden esetben meg kell szüntetni.
 
Munkabalesetek csoportosítása
 
A baleseteket munkavédelmi szempontból három nagyobb csoportba sorolhatók:
 

• kvázi baleset,

• nem súlyos munkabaleset,

• súlyos munkabaleset.

A kvázi balesetek személyi sérüléssel nem járó balesetek, melyek okozhattak volna személyi sérülést is. A tapasztalatok alapján a munkáltatók nem igazán foglalkoznak ezekkel az eseményekkel, pedig az ilyen eseménysorok értékelése és elemzése hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben még kevesebb súlyos esemény következzen be az adott munkahelyen.
 
A nem súlyos munkabaleseteket két csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe az 1-3 munkanap közötti munkaképtelenséggel járó munkabalesetek tartoznak. Az ilyen eseteknél a munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérült és a munkáltató mellett a társadalombiztosítási kifizetőhelynek szükséges megküldeni.
 
A második csoportba azok az esetek tartoznak, ahol a munkaképtelen napok száma meghaladja a 3 munkanapot. Ezekben az estekben a jegyzőkönyvet az előbb felsoroltakon túl, a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak is meg kell küldeni, valamint az eseményt munkabaleseti nyilvántartásba kell venni.
 
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87 § 3. pontja határozza meg a súlyos munkabalesetek fogalmát. Amennyiben ilyen baleset történik a munkáltatónak – telefonon vagy e-mailben haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság felé. A balesetet a nem súlyos munkabalesetekhez hasonlóan jegyzőkönyvezni és nyilvántartásba kell venni.
 
A kivizsgálás lépései
 
Bár minden baleset egyedi, a kivizsgálás folyamata jellemzően hasonló lépésekből áll:
 

• Azonnali intézkedések megtétele: elsősegélynyújtás, a terület biztosítása, további sérülések megelőzése.

• Bejelentés: a baleset bejelentése a belső felelősöknek és a hatóságoknak (pl. Munkavédelmi Hatóság) a jogszabályban előírt határidőn belül.

• Baleseti napló kitöltése.

• Adatgyűjtés: a sérült és a tanúk meghallgatása, a helyszín alapos felmérése, fényképek készítése, dokumentumok (pl. karbantartási naplók, oktatási jegyzőkönyvek, kockázatértékelés) begyűjtése.

• Elemzés: az összegyűjtött adatok rendszerezése és elemzése az okok feltárása érdekében.

• Munkabaleseti jegyzőkönyv készítése: a kivizsgálás eredményeinek dokumentálása a jegyzőkönyvben.

• Nyilvántartásba vétel: munkabalesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.

• A dokumentumok beküldése: az esettel kapcsolatos dokumentumok, jelentések, jegyzőkönyvek beküldése az illetékes hatóságnak a jogszabályban előírt határidőn belül.

• Intézkedések meghatározása és meghozatala: a hasonló balesetek elkerülése érdekében szükséges intézkedések meghozatala (oktatás, műszaki változtatások, eljárások megváltoztatása stb.).

Kinek a feladata a kivizsgálás?
 
A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, tehát munkavédelmi szakember végezheti.

A balesetek kivizsgálásában részvételi lehetőséget kell biztosítani a munkavédelmi képviselőnek is.
 
A nem súlyos munkabalesetek esetén tájékoztatni kell a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvost, valamint részvételi lehetőséget kell biztosítani részére a munkabaleset kivizsgálásában.
 
Súlyos munkabaleset esetén azonban a foglalkozás egészségügyi alapszolgáltatást ellátó orvosnak kötelező jelleggel részt kell vennie a kivizsgálásban.
 
Továbbá súlyos munkabaleset esetén a Munkavédelmi Hatóság is bekapcsolódik a folyamatba, és párhuzamosan saját vizsgálatot folytat. Ebben az esetben a munkáltatónak teljes körűen együtt kell működnie az eljáró hatósággal.
 

Egy alapos munkabaleset-kivizsgálás nem csak egy jogi kötelezettség, hanem befektetés a jövőbe.
 
A tanulságok levonásával és a meghozott intézkedések bevezetésével nem csupán elkerülhetők a további sérülések és emberi tragédiák, hanem:
 

• Javul a munkahelyi biztonsági kultúra: a dolgozók látják, hogy a cég komolyan veszi a biztonságot, és törődik velük.

• Nő a munkavállalók bizalma: megbízhatnak abban, hogy a munkáltató mindent megtesz a biztonságos munkakörülményekért.

• Csökkennek a költségek: kevesebb táppénz, termeléskiesés, jogi eljárás és kártérítés.

• Nő a termelékenység: a biztonságosabb, jól szervezett környezet hozzájárul a hatékonyabb munkavégzéshez.

 
Tartsuk észben, hogy a balesetek megelőzhetők, a kulcs a tanulságok levonásában és a folyamatos fejlődésben rejlik!
 
Egy jól kivizsgált baleset nem kudarc, hanem lehetőség a tanulásra és arra, hogy egy biztonságosabb, emberségesebb munkahelyet építsünk!
 

Amennyiben a tűz- és munkavédelem területén szakmai segítségre lenne szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot!
 
Vállalkozásunk szakemberei készséggel állnak rendelkezésére, és segítenek minden felmerülő kérdésben!