Napjainkban egyre gyakoribbak a hőhullámok és a napokig tartó hőség, mely mindenkit megvisel, de rendkívül megterhelően hat a fizikai munkát végzők szervezetére.
 
Hőség idején a munkavégzés még nagyobb megterhelést jelent a szervezetre, az átlagosnál melegebb időben az egészséges szervezetet is extrém igénybevétel érheti.
 
A tartós meleg és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak (pl.: hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta) kialakulásának kockázatát, melyek a legrosszabb esetben akár halálhoz is vezethetnek.
 
A hőség hatására bekövetkező élettani változások (pl.: figyelmetlenség, reakcióidő növekedése, fáradékonyság stb.) növelik a munkahelyi balesetek kockázatát is.
 
A szabadban munkát végzők esetében nagyobb kockázatot jelentenek a hőhullámok és az erős UV-sugárzás, hiszen esetükben a munkavégzés helyének és idejének megválasztási lehetősége korlátozott.
 
Minden munkáltatónak törvény által előírt kötelezettsége a munkahelyi klimatikus hatásokat figyelembe venni és a munkakörülményeket oly módon kialakítani, hogy a munkavállalók egészsége és biztonsága a megváltozót körülmények ellenére se kerüljön veszélybe.
 
A hőártalmak kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezők:
 

• tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom
• közvetlen erős napsugárzás
• hőkibocsátással járó technológia
• nem megfelelő szellőzési viszonyok
• alacsony folyadék és só bevitel
• nehéz fizikai munka
• hőleadást gátló ruházat
• a hőalkalmazkodás feltételeinek hiánya
• nem megfelelő fizikai állapot vagy egészségi problémák és betegségek
• a szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek

Általános munkavédelmi előírások és egészségvédelmi tanácsok a meleg kedvezőtlen hatásainak kivédésére és csökkentésére
A munkahelyi meleg is a munkavállalókat érő megterhelések közé sorolható, ezért ezzel kapcsolatban is szükséges elvégezni a kockázatértékelést és gondoskodni kell a megelőző intézkedések megtételéről, hogy biztosítva legyen a munkavállalók védelme.
 
A folyadék veszteség pótlására a munkavállalók igénye szerinti mennyiségben biztosítani szükséges, megfelelő hőmérsékletű (14-16 °C-os) ivóvizet a higiénés követelmények betartásával.
 
Kerülni szükséges a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú italok, illetve a zsíros és nehéz ételek fogyasztását.
 
A napi munkát úgy szükséges megszervezni, hogy a munkavégzés során rendszeresen legyenek pihenőidők beiktatva. A pihenőidőt a munkakörnyezethez képest hűvösebb, árnyékosabb helyen kell biztosítani.
 
A napi munkát javasolt úgy ütemezni, hogy a hőség és napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőleg hűvösebb, árnyékosabb helyen folyjon a munka.
 
Szükséges biztosítani a munkavállaók részére a megfelelő egyéni védőeszközöket (pl.: kalapok, jól szellőző ruházat, UV védelmet biztosító napszemüveg stb.).
 
Szabadtéri munkahelyen munkaszervezéssel szükséges megelőzni a nagy megterhelést (korábbi munkakezdés, egymást követő napokon más munkafeladat, stb.).
 
Zárt munkahelyen szükséges a légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról meggyőződni és gondoskodni a rendszeres karbantartásukról és tisztításukról. A karbantartást és tisztítást minden esetben szakemberrel szükséges elvégeztetni.
 
Szükséges tájékoztatni a munkavállalókat arról, hogy a hőségben történő munkavégzésnek milyen veszélyei vannak, és hogyan lehet védekezni ellenük. Mik a szervezet túlmelegedésének tünetei, milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy megelőzzük az egészségkárosodást.
 
A munkavédelmi hatóság fokozott figyelmet fordít a munkavédelmi ellenőrzések során azon munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, akik a hőségriasztások idején a szokásosnál is fokozottabb megterhelésnek és igénybevételnek lehetnek kitéve a munkahelyeken.
 
Amennyiben a tűz- és munkavédelem területén szakmai segítségre lenne szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Vállalkozásunk szakemberei készséggel állnak rendelkezésére, és segítenek minden felmerülő kérdésben!